Flickr

Közösségek


Láma Ole a meditációs központok megalapításával, tanítók kinevezésével saját lábra állította azokat a csoportokat, ahová a tradíciókhoz kevésbé kötődő, gyakorlatias gondolkodású emberek kapcsolódhatnak. Ole önállóságra ösztönzi tanítványait, hogy a tanításokat a hétköznapokban is használhassuk
A budapesti központ jelenleg a nyugati világ legnagyobbja. Nemzetközi és országos csomópont, és egyben a főváros meditációs központja is.



A városi centrumaink a mindennapokban segítenek a tudat nyitott gazdagságát felismerni. Becskén, távol a városi élet zajától, az elvonulási központ lehetővé teszi a meditációs tapasztalatok elmélyítését.
Legfontosabb feladatunk, lehetőséget biztosítani a közvetlen találkozásra a tanításokkal, a gyakorlatokkal és az élő tapasztalatokkal rendelkező tanítókkal. Számos területen nyitunk a kultúra, az oktatás és a művészetek felé.
Mindezek rengeteg izgalmas feladatot adnak, ami érettebbé teszik a résztvevőket, és megalapozza a mély emberi kapcsolatokat. Valóban világossá válik hogy az út egyben a cél is.

" A legfőbb összetartó erő a barátságunk, és Buddha tanításainak időtlen bölcsessége!"
/Láma Ole Nydahl/

Tanítóink

Karmapák



A Karmapa szó azt jelenti: „a buddhaaktivitás embere”. A nagy együttérzés bódhiszattvájának egyik megjelenése. Karmapa, akinek születését Sákjamuni Buddha és Guru Rinpocse is megjósolta, minden buddha tevékenységét testesíti meg. Karmapa volt Tibet első tudatosan újraszülető lámája (tulku), a XII. század óta a tibeti buddhizmus Karma Kagyü iskolájának vezetője. Õ testesíti meg a tanításokat és módszereket, és azok szellemi erejét. Világkorszakokkal ezelőtt érte el a megvilágosodást, és saját döntése alapján születik meg ebbe a világba, hogy minden lény javára folytassa tevékenységét. Jelenlegi inkarnációja a 17. Karmapa, Táje Dordzse.

16. Karmapa



Rangdzsung Rigpe Dordzse, a 16. Karmapa 1924-ben született. Mint az előző Karmapák, ő is gyermekként jelentette ki önmagáról, hogy ő a Karmapa. Elődje, ahogy az gyakran történt, levélben jelezte következő újraszületésének helyét és idejét. Már gyermekként mély belső tisztánlátással rendelkezett. Meg kellett birkóznia a hagyomány fenntartásának feladatával egy olyan időszakban, amikor a sok-sok évszázados kultúrát lerombolták. Felismerte, hogy mit jelentettek a kínai csapatmozgások Tibetben, amikor 1959-ben Bhutánon keresztül Indiába menekült. Mindig a Karmapák feladata volt, hogy megtalálják és felismerjék a Kagyü iskola fontos inkarnációit. Ezt a feladatot a 16. Karmapa száműzetése alatt is ellátta, amivel nagy segítséget nyújtott a tibeti buddhizmus más iskoláinak is. 1974-ben utazott első ízben Nyugatra, szerte a világon centrumokat alapított, és Buddha tanításait terjesztette. Karmapa 1981-ben, az egyik amerikai útján hunyt el.

17. Karmapa


A 17. Karmapa, Trinli Táje Dordzse Tibetben született 1981-ben. Egy ismert nyingma láma, Mipam rinpocse fiaként látta meg a napvilágot. Kisgyermekként Táje Dordzse többször kijelentette, hogy ő a Karmapa. 14. Samar rinpocse, aki a Karma Kagyü vonal második legmagasabb rangú lámája, miután tudomást szerzett a gyermekről, az évszázadok óta használt spirituális módszerekkel azonosította Táje Dordzsét mint hiteles Karmapát. 1994-ben, miután Karmapa és családja elhagyta Tibetet, Samar rinpocse hivatalosan is felismerte az akkor 11 éves gyermeket mint 17. Gyalva Karmapát.
1994 óta Karmapa Táje Dordzse Indiában él és tanul, képzésében a buddhista filozófia és a meditáció játssza a fő szerepet. 1998 óta napjaink egyik legkiválóbb buddhista tudósa, Professzor Szempa Dordzse is tanítói közé tartozik. 1999 novemberében Karmapa elfogadta a tajvani, szingapúri és malajziai buddhista központok meghívását. Tízezrekkel találkozott útja során. 2000 januárjában számos európai országba is ellátogatott, többek között Németországba, Franciaországba és Magyarországra is. Azóta is rendszeresen utazik külföldre.


Sherab Gyalcen rinpocse

A tiszteletreméltó Serab Gyalcen rinpocse 1950-ben, Nepálban született. Fiatalon lett szerzetes a 16. Karmapa egyik kolostorában, Rumtekben. Itt a Karmapától és más nagyszerű szellemi tanítóktól részesült széleskörű képzésben. Tanulmányozta a szútrákat és a tantrákat, különböző szertartásokhoz fűződő művészeti ágakat és a hagyományos buddhista filozófiát.
Legfőbb gyakorlata a megvilágosodott szereteten való meditáció. Maniva-ként tartják számon, ami azt jelenti, hogy milliárdnyi, az együttérzés áramához kapcsoló OM MANI PEME HUNG mantrát mondott el. Beavatásai és tanításai során sok ezer gyakorlót is ösztönzött az együttérzés és bölcsesség kifejlesztésre.

A rinpocse tanítási stílusa mély és személyhez szóló. Történeteivel, humorával, gyakorlatias tanácsaival közel hozza számunkra Buddha tanításait. Láma Ole régi korok szellemi nagyjaihoz hasonlította, akik közül mára már igen kevesen maradtak.
Serab Gyalcen rinpocse Nepálban és Európa-szerte is elismert karma kagyü buddhista tanító, eddig harminc sztúpát épített Nepálban, valamint Franciaországban.

Magyarországon 2006-2007-ben több nagyszabású beavatást adott Budapesten és Becskén. 2008 júliusában pedig elvállalta az eredetileg Hamburgba tervezett megvilágosodás-sztúpa magyarországi megépítését.


Láma Ole Nydahl


Láma Ole Nydahl egyike azon kevés nyugatiaknak, akik a tibeti buddhista hagyomány teljes jogú lámái és meditációs tanítói. 1969 decemberében feleségével, Hannah-val első nyugati tanítványai lettek a 16. Gyalva Karmapának, Rangdzsung Rigpe Dordzsénak, aki a század egyik legnagyobb jógija volt.

Karmapa megkérte Hannah-t és Olét, hogy hozzák el a buddhizmust Nyugatra. Az elmúlt negyven évben megállás nélkül utaztak, tanítottak és meditációs központokat hoztak létre a világ számos országában.



„Egyszerű a receptem: mutasd meg az embereknek, hogy találni kell valamit, ami kivezeti őket a betegségből, az öregségből és a halálból, engedd őket bepillantani az életörömödbe. Mondd meg az embereknek, hogy a tudat olyan, mint a tér: nyílt, tiszta és határtalan; beszélj az útról és a célról is.”

Buddhizmus Magyarországon


Gyémánt Út Buddhizmus Magyarországon

Elkötelezett Kelet-kutatóinknak köszönhetően terjedésének új hullámával Magyarországra szinte hazaérkezett a buddhizmus. Körösi Csoma Sándor világszínvonalú munkája nem csak a Brit Tudományos Akadémiát gyarapította. Már a II. világháború előtt voltak értelmiségi csoportok, akik a buddhizmus filozófiájával és a meditációval ismerkedtek.

1956-ban budapesti központtal létrejött a Kőrösi Csoma Sándor nemzetközi buddhológiai intézet, ekkoriban az állam bizonyos mértékben tűrte és támogatta a magyarországi buddhisták kis csoportját. Az első rend az Arya Maitreya Mandala volt, amely védőernyője lett az érdeklődőknek. A rendszerváltás után csoportokra szakad, és számos új kis egyház képződik a buddhizmus berkein belül, amelyeket tagjaik arányában, Európában egyedüli módon az állam is támogat.

A nyolcvanas években a XVI. Karmapa által felhatalmazott két tanító is Magyarországra látogat. Munkájuk ma is érezteti hatását.1987-ben érkezik Láma Ngawang, aki Taron, Nógrád megyében meditációs központot alapít, majd sztúpát emel. Itt a tibeti hagyományos stílust képviselik.

1988-tól Láma Ole Nydahl évente látogatott hazánkba. Nagyvárosainkban előadásokat és Becskén kurzusokat tart. Megalapította a Magyarországi Gyémánt Út Buddhista Egyházat.

Közvetítésével számos nagyszerű, még a régi, hagyományos képzést ismerő láma is ellátogatott Magyarországra: Shamar rinpocse, Lopön Csecsu rinpocse Sherab Gyalcen rinpocse, valamint a XVII. Karmapa,.

Az elmúlt húsz év legnagyobb lépései:

Évenként több ezer fős nemzetközi kurzusok szervezése

A becskei elvonulási centrum megalapítása

Fordítások és könyvkiadások

Utazótanítóink tíz éve rendszeres országos előadás-sorozatai

Az egykori Budapesti Dreher Sörgyár telepének megvétele, és mára modern országos központtá alakítása, meditációs és egyéb közösségi helyiségekkel

Magas színvonalú és interaktív kiállításszervezés nagyvárosainkban
(Győr, Szombathely, Szeged, Pécs, Veszprém, Debrecen)

Egyetemi oktatásban való megjelenés (Szeged, Debrecen, Pécs)

Középiskolai tananyag-kiegészítők készítése

Becskén a megvilágosodás-sztúpa építése Sherab Gyalcen rinpocse segítségével

Fedezd fel belső lehetőségeid (angol) - Láma Ole

Fragen an den Lama

Kérdések és válaszok kategorizálva.
Könnyű annak, aki vágja a németet


.

24hLama video

Lama Ole's travel plan














http://www.24hlama.com/

Becske Sztúpa film

Nem az agy hozza létre a tudatot!


A kreacionizmus hadat üzen a materializ­musnak

A kreacionisták az evolúciós elmélet támadása mellé egy "nem materialista idegtudományi" mozgalmat igyekeznek kibontakoztatni. Megpróbálják újjáéleszteni a karteziánus dualizmust - mely szerint az agy és az elme két alapjaiban elkülönülő dolog, materiális és immateriális. Mindezt abban a reményben teszik, hogy a tudományban helyet kaphat mind a természetfeletti, mind a lélek fogalma... (folytatás a sg.hu oldalán)

Szavakon túli bölcsesség - Szív Szútra

Prajnaparamita







Hódolat a Mindentudónak!

A tiszteletreméltó Avalókitésvara Bódhiszattva a mélységes Pradzsnyápáramitá (a tökéletes bölcsesség) tanulmányozásakor a következőképpen gondolkodott:

Öt szkandha van, s ezeket a Buddha jellegük szerint üreseknek tartja.

- Ó, Sáriputra - mondta -, a forma üresség, s az üresség valójában forma. Az üresség nem különbözik a formától, a forma nem különbözik az ürességtől. Ami forma, az üresség, ami üresség, az forma.

- Ugyanez áll az érzékelésre, névre, fogalomra és tudásra.

- Ezért, ó, Sáriputra, minden dolog üresség jellegű, nem keletkeznek és nem szűnnek meg, nem szennyezettek és nem makulátlanok, nem tökéletlenek és nem tökéletesek. Itt, ó, Sáriputra, ebben az ürességben nincs forma, sem név, sem fogalom, sem tudatosság. Nincs szem, fül, orr, nyelv, test és tudat. Nincsenek formák, hangok, illatok, ízek, tapinthatók és tudat-tárgyak.

- Nincs szem, s így tovább, egészen addig, hogy: nincs tudat(osság elem).

- Nincs tudás, nincs tudatlanság, nem létezik a tudatlanság eltörlése, egészen addig, hogy: nincs romlás és nincs halál; nem létezik a romlás és halál eltörlése; nem létezik a szenvedés, a szenvedés eredete, a szenvedés megszüntetése, és a hozzá vezető út. Nincs tudás, nem létezik a nirvána elérése.

- Ezért, ó, Sáriputra, mivel nem létezik a nirvána elérése, a személy, aki eljutott a bódhiszattvák Pradzsnyápáramitájához, a gondolatok eltakaró hatása nélkül időzik, és e hatás megszűntével sem kezd remegni, mert legyőzött minden félnivalót, s végül eléri a nirvánát.

A múlt, jelen és jövő minden buddhája, miután tanulmányozta a Pradzsnyápáramitát, a legmagasabb tökéletes tudásra ébredt. Ezért érdemes ismerni a Pradzsnyápáramitá nagyszerű versét, a nagyszerű bölcsesség versét, a felülmúlhatatlan verset, a páratlan verset, mely lecsillapít minden kínt - ez így igaz, nem valótlan - a Pradzsnyápáramitában kinyilatkoztatott verset:

"Ó, bölcsesség, átment, átment, át a túlsó partra, megérkezett a túlsó partra. Szváhá!"

Tízpercesek

Mi a tízpercesek célja?

A tízpercesekre készülve és a többiek elé kilépve leszünk képesek az alapvető tanításokról összeszedetten beszélni.

Inspiráció

Egy jól sikerült tízperces, ami megértést és inspiráltságot sugárzott, barátainkat is törekvésre ösztönzi.

Ez a mi igazi feladatunk - megosztani az inspirációt és örömöt, hogy találtunk valami igazán nagyszerűt, ami értelmessé teszi az életünket.

Műhelymunka-csapatszellem
... Ugrás az oldalra>>

Buddhizmus Nyugaton

150 év elteltével, hogy az akadémiák először találkoztak a buddhizmussal, a távoli országok kulturális hozadéka fokozatosan lekopik, és mára elkezd kialakulni a számunkra lényegesre, a tudatra összpontosító, európai buddhizmus.


A hódítás és kereskedelem révén kitágult az ismert világ határa. Az anyagi javakon túl, kelet szellemi kincseivel is fokozatosan megismerkedett az európai kultúra. Történészek szerint szinte a Buddha idejéig nyomon követhető a Európa és Ázsia kultúrájának kölcsönösen megtermékenyítő hatása.

A felvilágosodással kezdetét veszi a vallások és filozófiák tudományos elemzése.

Majd a felgyorsult világ maga termeli ki azt a válságot, amely a háborúk után a legalsóbb rétegekben is tudatosulva nyitottá teszi kultúránkat.

Divattá válnak a küzdősportok, amelyeknek lassan a szellemi háttere is érdekes lesz. Zenészek, hírességek fordulnak kelet felé.

Az ezotériából és különböző zavaros tanításokból lassan tisztaságával és gyakorlatiasságával kiemelkedik a buddhizmus.


Egy Kiállítás Képei - Könyv a szerelemről - A pályázat 2. fordulójának borítói

1.pályázat 64 kép

lovebook


2.pályázat 110 kép





Egy kiállítást szeretnénk készíteni a decemberi Ole előadások hátteréül az első és a második sorozat képeiből, bemutatva, hogy mennyi kreativitás van bennünk.

Meditációs központok működéséről - Láma Ole Nydahl






Minden Határon Túl 220 o.





Minden Határon Túl 221 o.



Minden Határon Túl 335 o.



Minden Határon Túl 336 o.

"A demokrácia, az átláthatóság, a műveltség, a kritikus gondolkodás és az internet jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy az emberek megosszák egymás közt a buddhista tanításokat, részt vegyenek rajtuk és beillesszék őket az életükbe. A buddhista gyakorlatok elsajátítására és életben tartására jöttek létre a buddhista Gyémánt Út-központok, melyeket világi gyakorlók csoportjai alkotnak. Működésük barátságon és bizalmon alapul. Ez az "idealista ragasztó", amely összetartja őket, és biztosítja, hogy ne váljanak merevvé és intézményessé. Ha a csoport egy tagja fejlődik, azzal mindenki nyer. Ezek a központok tehát hasznos módszerekkel, élő példákkal és bizonyítékkal szolgálnak arra vonatkozólag, hogy a tanítások valóban működnek."

/Egy jógi 108 válasza/

Tomy Boggs - Malaga


Find more videos like this on Virtual Sangha

HVG - MILYEN A BUDDHISTA PÁRKAPCSOLAT?



Egy buddhista láma azt állítja most megjelent könyvében: bármennyire furcsa a nyugati embernek, lehetséges ragaszkodás-, illetve kötődésmentes, a személyességet meghaladó szerelem - sőt, az az igazi.

Szeretkezés után sok pár mereven és mogorván lép a nyilvánosság elé, nehogy valaki megsejtse a történteket, holott nagyon is "érdemes megosztanunk másokkal a jó rezgéseket" - írja a tibeti buddhizmust Nyugaton négy évtizede népszerűsítő dán Ole Nydahl láma most megjelent Könyv a szerelemről - Gyakorlati tanácsok a boldog párkapcsolatokhoz című művében. Mindezt azért veti fel, mert szerinte, bár a testi szerelem óriási boldogság, hiszen "arról szól, hogy jobban odafigyelünk a másikra, időt szánunk egymásra, és megnyílunk a társunk felé", a szex által nyújtott örömöket a nyugati kultúra - különösen az 1960-1970-es évek szexuális forradalmáig, de nem kis részben azóta is - elnyomja, illetve elfojtja.

A könyv szerzője, a ma 67 éves dán láma, a gyémánt útnak nevezett tibeti buddhizmus Karma Kagyü vonalának fő tanítója, valamint felesége, a másfél éve férje karjaiban elhunyt Hannah az 1960-as évek végén, a hippikorszakban több évet töltött a Himalájában, ahová először éppen nászútra mentek. Egy ideig hasist csempésztek, majd buddhizmust kezdtek tanulni: 1969-ben Nepálban Tibet első úgymond tudatosan újjászületett lámájának reinkarnációja, a 16. karmapa tanítványaiul szegődtek. Ő azzal bízta meg őket, hogy terjesszék Buddha tanításait Nyugaton. A házaspár az elmúlt négy évtizedben csaknem hatszáz meditációs központot alapított, elsősorban Európában és Észak-Amerikában. Közösségük ma a világ leggyorsabban népszerűsödő, kimondottan nyugati buddhista irányzata.

Megvilágosodása előtt a történelmi Buddhának a hagyomány szerint ötszáz felesége volt, de sohasem szólt bele abba, mi történik a tanítványok hálószobájában. Nem függetlenül ettől a szakrális szex gyakorlatát művelő tantrikus buddhizmus már a szóhasználatában is másként közelít az intimitáshoz: a nemi szerveket például nemes szerveknek, a péniszt gyémántnak, a vaginát lótusznak nevezi. "E kifejezés- és látásmód elterjedése minden bizonnyal gazdagítaná azokat a kultúrákat, melyek ezen a téren csak latin szakkifejezéseket vagy durva utcanyelvet használnak" - jegyzi meg Nydahl, hozzátéve, hogy hosszú távon éppen a szóhasználat - és a gondolatok - határozzák meg, miképpen élik át az emberek a valóságot és azon belül a szexualitást.

Nem a tantrikus szexben való nagyobb jártasságot segítik elő a dán szerző gyakorlati tanácsai, hanem - a két és fél ezer éves buddhizmus történetében - elsőként feszegetnek olyan, a 21. század nyugati emberét nyugtalanító praktikus kérdéseket, mint hogy hogyan kell legyőzni a féltékenységet, miképpen kell szakítani vagy elkerülni, hogy valaki újra és újra magára maradjon, és általában mit kell tenni, hogy a szerelem minél több örömet nyújtson és minél kevesebb fájdalmat okozzon. "Sehol sem tapasztalunk ugyanis annyi boldogságot, mint a szerelemben, de annyi szenvedést sem" - fogalmaz a tanítványai által csak Olénak hívott láma. A buddhizmus egyik fő tanítása éppen az, hogy minden szenvedésnek - így a párkapcsolatban átéltnek is - alapvető oka a vágy, a ragaszkodás, a kötődés, a cél tehát ezek "legyőzése". Mindez bizonyára idegenül hangzik a fülig szerelmesek számára, akiknek a boldogsága abban áll, hogy epedve vágyakoznak és szorosan kötődnek a kedvesükhöz, ám talán értőbb fülekre találhat azoknál, akik már akár évtizede külön élnek házastársuktól, érzelmileg mégsem tudnak függetlenedni tőle.

Először is mindenkinek magát kell átformálnia - hangzik a tanács -, ettől vonzóbbá válik a másik nem számára, és jelentőségteljessé teheti a szerelmi hétköznapokat. Ehhez azonban - e recept szerint - elkerülhetetlen némi buddhizmus: elsősorban a rendszeres meditálás, valamint olyan fogalmak ízlelgetése, mint "adni és kapni", "örömteli erőfeszítés" vagy "nagylelkűség". A megvilágosodásra törekvő gyakorlók az ígéret szerint egy idő után megszabadulhatnak a zavarodottság, a kötődés, a harag, a büszkeség és a féltékenység "zavaró érzelmeitől". Mindez azért fontos, mivel a szerelemnek, Ole szerint, két fajtája van. Az egyik az én-te alapú önző szerelem, amelyik elsősorban birtokolni, illetve kapni szeretne, a másik pedig az úgynevezett mi alapú, önzetlen - ha úgy tetszik: szabad - szerelem, amely elsősorban adni akar. Szerinte csak ez utóbbi lehet igazán boldog.

A megfelelő hozzáállás ebben az összefüggésben azért is fontos, mivel - lep meg Ole - "az igazi szerelmi történet a happy enddel kezdődik". Sokan szembesülhetnek például azzal, hogy évek múltán megjelenik egy harmadik személy egy kapcsolatban. "Amennyiben egy második férfi lép be egy számára elkápráztató nő erőterébe, vagy egy másik nő egy férfiéba, akkor az a leghasznosabb, ha mindhárman megismerkednek egymással, összebarátkoznak és támogatják egymást" - vázolja az efféle szituációkban helyes buddhista magatartást a láma. Azt persze ő is elismeri, hogy ez az állapot általában nem maradhat fenn tartósan, a három közül az egyiknek előbb-utóbb elege lesz abból, hogy osztozzon. A kiút ebből a helyzetből - mint a HVG-nek személyesen is kifejtette - egy negyedik személy megjelenése lehet, mivel ekkor minden érintett bevonásával megegyezhetnek egy új életformában, így egyikük sem fog szenvedni a körülmények miatt.

Mindez szépen hangzik, de, mint Ole kifejti, ahhoz, hogy egy ilyen - vagy akár egy "rendes" - párkapcsolat jól működjön, "rendelkezni kell bizonyos érettséggel, hogy ne kötődjünk túlságosan a személyes érzelmeinkhez". Bár első hallásra az olvasót meghökkentheti e kijelentés - szerelem személyes érzelmek nélkül -, ám efféle az önzetlenségre intő tanács számos világvallás tanításának része. A buddhizmus sem az érzések és a vágyak létjogosultságát tagadja, hanem csupán a kötődések "rossz aspektusaitól" való megszabadulást szorgalmazza, hogy követői átélhessék a szerelmet egy olyan dimenzióban is, amelyben a szerelmes ember nemcsak a kedvesének, hanem minden lénynek a javát kívánja. A tanítás szerint ettől aztán otthon, az ágyban is jobban fognak menni a dolgok.

GERLÓCZY FERENC

Jácint képei




Becske - Sztúpaépítés

Libri - Interjú Lama Ole Nydhallal a Jaffa kiadó legújabb szerzőjével


Libri

A kábítószerekről, a boldogságról és a tudatos halálról

Nemrég személyesen találkozhattam a Gyémántút Buddhizmus vezető lámájával, a dán Ole Nydahllal, a tibeti buddhizmus európai meghonosítójával. Ole Nydahl feleségével, Hannahval együtt - aki tavaly áprilisban hunyt el - több mint 35 éve végzi a 16. Gyalwa Karmapa, a Buddhizmus Karma Kagyü iskolájának szellemi vezetője által rábízott feladatot: Buddha tanításainak népszerűsítését a nyugati világban. Az iskola első nyugati tanítványaiként a Nydahl házaspár több mint 500 meditációs központot alapított szerte a világon. A lámával folytatott beszélgetés nemcsak őszinte hangneme miatt marad örökre emlékezetes számomra: eddig még egyetlen alanyom sem ölelt meg az interjú végén.


- Biztosan sokan kíváncsiak, milyen gyermekkor adatott meg Önnek.
- Már két-három éves koromban, amikor Dániában éppen harcok dúltak, jelentkezett az a visszatérő álmom, amelyben kínai katonák ellen harcoltam, miközben vörös köpenyes férfiakat és nőket védelmeztem. Addig soha nem látott hegyekről álmodtam, s azokat később lefestettem, holott én Koppenhágától északra születtem, ahol ugyebár hegyeknek nyoma sincs. Amúgy igazi csirkefogók voltunk a testvéremmel együtt. A szomszédság rémeinek tekintettek, annyira vadócok voltunk, és persze mindig a fák hegyén jártunk. Gyerekkoromban sokat verekedtem. No nem kegyetlenségből, mert nem akartam senkit bántani, de erre legtöbbször már csak akkor jöttem rá, amikor az áldozataim szemében észrevettem a könnyeket. Túl sok energia lakozott bennem.


A tudatmódosítás forradalma
- Soha nem titkolta a hippi-korszakban szerzett kábítószeres tapasztalatait. Nemcsak hasist csempészett, de minden akkor létező tudatmódosítót kipróbált. Milyen most visszatekinteni azokra az évekre?
- A hippi generáció és a kábítószerezés egyet jelentett: a tudatmódosítás forradalmát éltük. Legtöbb fiatal elégedetlen volt a világgal, és így akart rajta változtatni. Nekem személy szerint kellemes emlékeim vannak: megtaláltam a pillanatnyi megoldást az agresszivitásomra, barátságosabb lettem, és az istenek között éreztem magam. Bob Dylant, Rolling Stonest hallgattunk, tablettákon és acid-zenén éltünk. Indiából és Közép-Keletről hasist és különböző növényeket hoztam be. Nem volt illegális, mert akkor még nem volt rá törvény, a rendőrség nem is tudta, hogy ilyen anyagok léteznek. Nyugodtan próbálgathattuk, nem kellett tartanunk semmitől. A kanabiszt 1961-ben minősítették kábítószernek, az LSD még később vált tiltottá.
- Mégis mi volt az, ami ráébresztette arra, hogy nem ez a megoldás?
- A barátaim, ismerőseim, akiknek kevesebb energiájuk volt, lassan bábokká váltak, kiégtek. Generációnk legfinomabb elméi vesztek el a drog miatt, egyszerűen megőrültek, aztán meghaltak. Akkor ébredtem rá, hogy nem ez a megoldás. Ha boldog vagy, akkor az elméd is boldog, ezt a kémiai szerek nem tudják pótolni. A drogok kihasználják az ember tudatalattiját, azt a hatalmat, ami előző életeink jó cselekedetei során felgyülemlett bennünk, s amiből dolgozni tudunk. Ezeket a belső tartalékokat elégeti, elpocsékolja, s akkor jönnek a rossz “utazások", a komoly bajok.


Karmapa áttetszővé vált
- Egy interjúban elismerte, hogy a kábítószer és a meditáció hasonlít egymáshoz. Megmagyarázná?
- A tudatállapot, amibe betekintést adnak, azonos. Az agy feladata az, hogy megszűrje a benyomások özönét, ami a nap minden pillanatában éri. Kizárja, ami nem fontos a mindennapi túlélés számára. A Mescalin vagy az LSD kiiktatja ezeket a tiltófaktorokat, így az elméden minden keresztüláramlik. A droghasználat idejére a tudatalattiból előkerülhetnek az előző életbeli dolgok. Ennyiben hasonlít a meditációhoz. Kábítószerrel elérni ezt az állapotot olyan, mintha valaki pénzzel fűtene, míg meditálni a pénzből vett fával vagy gázzal.
- Mikor ismerkedett meg a buddhizmussal?
- 1958-59-ben cserediákként tanultam Amerikában, és egy dolgozatot kellett írnom a déli buddhizmusról, ami Kínában, Vietnámban honos. Nem tetszett, túl ridegnek tűnt, kötöttnek, és a tanítások inkább arról szóltak, hogy mit nem szabad. A tibeti tanítókkal csak később ismerkedtem meg. 1969-ben a feleségemmel Nepálban voltunk nászúton, és ott találkoztunk a 16. Karmapával, az első tibeti láma reinkarnációjával.
Ez volt egyébként a harmadik himalájai utunk. A Karmapa egy különleges buddhista szertartást tartott. Áttetszővé vált előttünk, láttuk a tapétát a háta mögött. Azt hittem, hipnózist gyakorol ránk, s egy gyufásdobozt tartottam elébe, hogy megzavarjam, s megbizonyosodjam, de a skatulya nem lett áttetsző, ő pedig továbbra is az maradt. Egy év múlva ismét találkoztunk a Karmapával, s ez volt a legmeggyőzőbb találkozásunk: a homlokunkra tette a kezét, és fölénk magasodott. Az égig ért és tündökölt.

Az anyagiak fölött
- Hogyan változtatta meg életét a buddhizmus?
- Hatékonyabb lettem minden téren, nincsenek többé eltékozolt energiáim, nem érzek gonoszságot, haragot, irigységet, féltékenységet, és sorolhatnám. Nem arra gondolok, hogy egy vagyok a testtel, hanem hogy van egy testem, aminek nem szabad rossz gazdája lennem, azt nem használhatom fel gonosz cselekedetekre.
- Tanítómesterként miben tud segíteni az embereken?
- A legtöbb esetben amit az emberekért tehetek az, hogy megmutatom nekik a lelki értékek felsőbbrendűségét a tárgyak, az anyagiak fölött. Nem az számít, hogy menynyire gyors az autód, vagy hogy aszfaltozott úton haladsz-e, csak azért, hogy öt perccel hamarább odaérj valahová, aztán amikor ott vagy, idegesen topogj. A buddhizmus arról szól, hogy megmutatja az elmében rejlő lehetőségeket, az utat, hogy mit kezdjünk az életünkkel.
- Hogyan haljunk meg?
- Ön a Phowa, a tudatos halál tanítója. Egészen pontosan mit fed ennek a tannak a neve?
- Amikor meghalunk, az energia elhagyja a testünket. Van egy ősi tibeti tanítás, Buddhától származik, amit úgy neveznek: Phowa. Az energiát úgy kell elképzelni, mint egy tető alá rekedt madarat, ami hirtelen megtalálja a kijáratot. Kiszabadul. Létezik egy ötnapos meditációs gyakorlat, ami megnyitja az utat ennek a bent rekedt madárnak. Minderre azért van szükség, hogy tudatosságunk megőrzésével lépjünk át a halálba, mert ez a halhatatlanság, a lélek megszabadulásának vagy a megvilágosodásnak a kulcsa. A meditáció segít, hogy elkerüljük a halál pillanatában beálló tudatvesztést, lelki-szellemi “megtisztuláson" megyünk keresztül. Mindez végül kiszabadít minket a születés és halál körforgásából, azaz a karmikus körforgásból. Ezt a tudást eddig több tízezer embernek adtam át, és látom szemléletem beigazolódását: az emberek sokkal klasszabbak, sokkal többre képesek, mint azt az önmagukban kételkedők és a beszűkült életmódúak feltételezik. Egyes tibeti szerzetesek úgy tartják, hogy ennek a tudásnak az átadása megrövidíti az életet, de én 66 éves vagyok, és a minap még repülőgépből ugráltam ki.
- Milyen viselkedés-kódexet kér követőitől a buddhizmus?
- Azt tegyék, amivel a legtöbb jót tudják tenni a legtöbb embernek, őrizzék meg a szabadságukat, mert elsősorban arról szól Buddha tanítása. Meg kell szabadulni a félelmektől, mert az szab gátat mindennek. S ezt úgy tehetjük meg, hogy mindig jót kívánunk mindenkinek. Ha egy Mercedest látunk, akkor gondoljunk arra, bárcsak mindenkinek lenne ilyen, bárcsak minden ember boldog lenne. Ha így gondolkodunk, néhány éven belül minden félelmünk elpárolog. A mások iránti jóindulat és jókívánságok felaprítják azt.
Szegények milliói a világ gettóiban





- Ön hogyan viszonyul a kor politikai és szociális problémáihoz?
- A megoldás abban áll, hogy meg kellene fizetni a világ szegény családjait, hogy ne vállaljanak kettőnél több gyereket, s azokat segíteni az iskoláztatásban. Minőséget a mennyiség helyett, hogy az emberek nagyobb mozgásteret kapjanak. Sajnos, ez pont fordítva működik, sok család a szociális segély miatt vállal több gyereket. A Föld legnagyobb veszélye a túlnépesedés. Tudom, a katolikus egyház elszörnyülködik, amikor azt mondom, hogy ő is hibás a világ gettóiban felnövő sok millió gyermek nehéz sorsa miatt. Nekik viszont jól jön a sok gyerek, mert tíz szegény katolikus többet fizet az egyháznak, mint egy gazdag. Aztán ott van az iszlám vallás, amelynek viszont azért kell a sok gyerek, hogy több katonája legyen a szent háborúhoz.

Borsa - Láma Ole Nydahl a szerelemről
















Mielőtt elhagynád párodat, keress neki új párt. Furcsa tanács, főleg egy lámától. Ole Nydahl a kevés nyugati buddhista tanítók egyike. Új könyvéről beszéltünk vele.

Amikor megérkeztünk Magyarországra, hogy megmutassuk az embereknek a buddhizmust, azzal a ténnyel találtuk szemben magunkat, hogy az jóval előttünk már Kőrösi Csoma Sándorral megérkezett ide - kezdte a szerelemről szóló könyvének budapesti bemutatóját Láma Ole Nydahl, a tibeti buddhizmus tanítója.

A láma egyike azon keveseknek, akik nyugati létükre váltak tanítókká. Láma Ole Nydahlt és a közelmúltban elhunyt feleségét, Hannát tanítójuk, a 16. Karmapa a 70-es években bízta meg azzal a feladattal, vigyék el a buddhizmust a világ nyugati felébe. Ole és Hannah több mint 35 évig élt boldog házasságban. Láma Ole Nydahl Könyv a szerelemről című kötete, amely gyakorlati tanácsokat ad a boldog párkapcsolathoz már magyarul is olvasható.

Borsa: - A hatvanas években a doktori disszertációját Aldous Huxley és a boldogító vízió címmel írta. Mi fogta meg az amerikai író munkásságában?
Láma Ole Nydahl: - Huszonéves voltam akkoriban, és ez olyan időszak volt, amikor mindenféle pszichedelikus kísérletben részt vettem. Így nekem akkor sikerült minden elérhető drogot kipróbálnom, amikor az még nem volt büntetendő cselekedet. A tudatmódosítókkal megváltoztattuk a nézőpontunkat, az agyunkat, a gondolkodásmódunkat.







- Ez volt az az időszak, amikor a buddhizmussal is találkozott?
- A döntő találkozás körülbelül egy időben volt ezekkel az élményekkel. 1966-ban későbbi feleségemmel, Hannah-val a 25. születésnapomat ünnepeltük és arról beszélgettünk, hogy igazán sok pszichedelikus élményünk volt már, de akármennyire is jól éreztük magunkat abban a világban, ahova kerültünk, sehogyan sem tudtuk azt az állapotot huzamosabb ideig fenntartani. Így fordultunk a meditáció felé. Abban az időben a hinduizmust is megismertem, de nekem túl édesnek tűnt, túl tömény volt, túl cukros. Engem sokkal jobban érdekel az, ami belül van, mint ami kívül.

- Mint mondjuk a gondolatok a ceremónia helyett?
- Igen. Sok lehetőséget láttunk a buddhizmusban, ezért abba az irányba mentünk tovább.

- Sokat utazik.
- Kétszer körbeutazom a világot évente.

- De az emberek azt gondolják, hogy a buddhisták a nyugalmat, a befelé fordulást keresik távol a világtól.
- A szerzetesek így is tesznek.

- Ön viszont állandóan úton van. Hogyan találja meg a nyugalmat?
- Nincs szükségem elvonulásra a nyugalomhoz. Mindig a saját középpontomban vagyok, innen figyelek: a szemem és a fülem mindig nyitva. Minden egyes pillanatom egyfajta meditáció, közben legbelülről figyelem a külvilágot, azt, milyen hatások érnek.

- Nem ez az első könyve. Úgy gondolja, hogy a könyvei közelebb hozzák az embereket a buddhizmushoz?
- Tudom, hogy így van.

- És ez is a cél?
- Persze. De nem könnyítem meg az emberek dolgát, nem írok le kötelező utakat, amik biztosan oda vezetnek, nem magyarázom el, hogyan jutnak el a buddhizmushoz. Inkább provokálom az olvasóimat. Ráébresztem őket, hogy csak vesztegetik az idejüket valahol máshol.



- Mi a véleménye a könyve fogadtatásról?
- Nagyon jól fogy, főleg Németországban.

- De az eladás önmagában nem lehet elég.
- Azt gondolom, az én könyveimet az olvasók nem a reklám és nem a divat miatt veszik meg, hanem mert erre az útra akarnak lépni. Ez túl van a mi akaratunk határain, ha valaki megveszi ezt a könyvet, meg kellett hogy vegye. És a jó könyv eleve élvezet. Nem csak az olvasott betű, de a külseje, sőt, még az illata is!

- Amikor utazik a világban, rengeteg tanítvány és a buddhizmus iránt érdeklődő ember keresi meg mindennapi gondjaival. Meghallgatja a kérdéseiket és tanácsokat ad nekik. Ezek alapján a konzultációk alapján készült a könyv?
- Igen, hiszen soha senkivel nem voltam rossz kapcsolatban. Nem éltem át annyiféle érzelmi krízishelyzetet, amiről a könyvben írok. A mai kor emberére jellemző problémákat azok mesélték nekem, akik az utazásaim alatt eljöttek hozzám és tanácsot kértek, én pedig megkerestem számukra a választ, hogy megoldjam a helyzetüket.

- Volt olyan, hogy pontosan a tapasztalat hiánya miatt nehezen találta meg a választ egy-egy kérdésre?
- Ha esetleg volt is olyan ember, aki nem vette hasznát a tanácsomnak, azzal is jót tettem, mert beszélt a problémájáról, elgondolkozott rajta, és ez biztosan közelebb vitte a megoldáshoz.


Mielőtt elhagynád párodat, keress neki új párt. Furcsa tanács, főleg egy lámától. Ole Nydahl a kevés nyugati buddhista tanítók egyike. Új könyvéről beszéltünk vele.
- A könyvében azt írja, hogy egy gyermek érkezése megváltoztathatja a párkapcsolatot. És azt is említi, hogy a világ fejlettebb részén túl kevés gyerek születik. Az emberek félnek a változásoktól?
- Igen, ez is szerepel az okok között. Ráadásul, sokan úgy érzik, hogyha gyerekük születik, kiszolgáltatottabbak lesznek, megszűnik a függetlenségük, sok mindenről kell lemondaniuk.



Erről a minket körülvevő kultúra is tehet. Pedig az embereknek belül tudniuk kellene, hogy a gyermek jó dolog. Megtanít arra, hogy ha saját magunk helyett másnak adunk, attól csak gazdagabbak leszünk.

- Az egyik fejezet szerint, ha elmúlt a szerelem varázsa, jobban tesszük, ha mi magunk keresünk a társunknak új párt. Miért?
- Egyszerű. Ha a szerelem el is múlik, a szeretetnek akkor is meg kell maradnia. Ha jót akarsz egykori szerelmednek, akkor megfigyeled, kivel érzi jól magát az ismeretségi körötökből, és összehozod őket. Így akkor léphetsz ki a kapcsolatból, amikor már nem okozol vele fájdalmat.

Láma Ole Nydahl magyarul megjelent könyvei

Belépés a Gyémánt Útra
Ahogy a dolgok vannak
Minden határon túl

- Ezt az európai kultúra legalább olyan nehezen tudja elfogadni, mint azt a tanácsot, hogy a közös gyermeknek az a legjobb, ha a szülei együtt élnek - akkor is, ha már új társuk van.
- Ez egy bevált módszer, és a lényege az, hogy ne csak saját magunkra gondoljunk, mert akkor mindent problémának fogunk érezni. Ha viszont törődünk a másikkal, akkor érdekes feladatként fogjuk fel ugyanazt.

- Azt írja, léteznek negatív és pozitív párok. Ezt pontosan hogyan kell érteni?
- Ha két ember együtt inkább szomorúságot, idegességet, bajt hoz embertársaira, akkor nekik sokat kell még tanulniuk. Ha ezzel épp ellenkezőleg vidámság veszi körül őket, ha mások is élvezik a pár társaságát, akkor ők közelebb vannak a boldogsághoz.



- Egyetért a banális kijelentéssel, hogy a szerelemnek múlnia kell?
- Nem. Ha az emberek igazán szeretik egymást, odafigyelnek a másikra, és nem csak a hétköznapi rutinfeladatokat végzik együtt, akkor örökre megmaradhat a vonzalom. Viszont ha a párok soha nem csinálnak érdekes dolgokat együtt, akkor előbb-utóbb unalmasnak találják majd egymást.

- A meditációk és a konzultációk mellett olyan kurzusokat is tart, amelyek az emberek halálhoz fűződő viszonyát változtatják meg.
- Ez a Pova, a tudatos halál. Magyarországon is többször tartottam ilyen kurzusokat, és a világon több mint 60 ezer embernek adtam át a technikát. Hosszú lenne elmondani mi ez, de a lényeg, hogy minden embernek van egy "lyuk" a feje tetején, amivel kommunikálni tud.

- És működik?
- Persze. Nagyon jól. A feleségem a karjaimban halt meg, a módszernek köszönhetően halála pillanatában a gyönyör állapotában távozott mellőlem.

- Ön olyan ember hírében áll, aki mindig is nagyon szerette a flörtöt, a szerelmet, a női társaságot. Komolyan veszik majd a tanácsait azok, akik erről az oldaláról ismerik önt?
- Biztos vagyok benne, hiszen a könyvben egyszer sem mentem túl azokon a határokon, amik engem jellemeznek. Aki ismer, tudja, hogy pontosan olyan vagyok, amilyennek mutatom magam. Úgy gondolom, ha akarjuk, ha nem, a különböző nemű emberek között mindig kialakul valamilyen szexuális szintű információcsere. Egy nő mindig felfigyel a férfi izmaira, a férfi pedig a nő formáira.



Ettől nem lehet eltekinteni, hiszen egy magasabb szinten is érzékeljük embertársainkat. A dolgok lényegi szintjén a nő maga az életet adó lótuszvirág, a férfi pedig a gyémánt, amely önmagában is ragyog. A boldogsághoz a lótuszt és a gyémántot kell összehozni. Ez az élet költészete.

Megvilágosodás Sztúpa Avatása - Becske - Fotoalbum


Borsa - Sztúpát avattak Becskén

Fotoalbum

A sztúpaállítás több ezer éves ázsiai hagyomány, de ma már Európában is egyre több épül a buddhista vallási épületekből. Most a Nógrád megyei Becskén avattak sztúpát.


Mivel nemrég készítettünk interjút Láma Ole Nydahllal, megosztjuk veletek azt az idevágó hírt is, hogy a hétvégén a tari és a zalaszántói után újabb sztúpát avattak Magyarországon, méghozzá a Nógrád megyei Becskén.A sztúpa látszólag csak egy építmény, de a buddhizmus szerint a mindannyiunkban rejlő tökéletességet szimbolizálja.


Több ezer éve épülnek ilyenek Ázsiában, de újabban Európában is avatnak sztúpákat. Serab Gylalcen rinpocse és Láma Ole Nydahl BecskénA becskei Csiga-hegyen épülő sztúpa a megvilágosodást fejezik ki, és eredetileg Hamburgban épült volna fel, de a város utolsó pillanatban visszavonta az engedélyt, a hazai Gyémánt Út Buddhista Közösség így kapta meg a lehetőséget a sztúpaépítésre.

Az építés hosszú és aprólékos folyamat, hisz ereklyéket, vallási szövegeket és apró buddha szobrocskákat is beleépítenek a sztúpába. A becskei sztúpa építését és felavatását egy nepáli buddhista mester, Serab Gylalcen rinpocse (ez egy tiszteletteljes tibeti cím, jelentése "értékes") végezte, de az avatáson részt vett Láma Ole Nydahl is.

Láma Ole Nydhal: Könyv a szerelemről




A szerelem által fejlődni. Létezik intenzívebb élmény, mint a szerelem? Milyen más területen vagyunk ennyire nyitottak ugyanakkor ennyire sebezhetőek és hol tapasztalhatnánk ekkora boldogságot?



A buddhista látásmód szerint a szerelem és a párkapcsolat képezik az alapját az ember fejlődésének és egy kiteljesedett életnek. Láma Ole Nydahl ebben a könyvben leírja Buddha tanácsait egy boldog párkapcsolat megvalósításához. Hogyan tudunk egy olyan párkapcsolatban élni, amely nem csak minket, hanem környezetünket is boldoggá teheti. Buddha tanítása szerint mi magunk teremtettük meg jelenlegi életkörülményeinket végtelenül sok lehetőségünk van életünk megváltoztatására és alakítására.

A szerelem és a párkapcsolat képezik az alapját az ember fejlődésének, ugyanakkor segítenek túllépni saját korlátainkon. Láma Ole Nydahl 35 évig élt házasságban és feleségével együtt megvalósították azt, amiről mindannyian álmodunk: egy tartalmas, boldog életet. Ebben a könyvében Láma Ole Nydahl kitér egy nő és egy férfi közt létrejövő kapcsolat minden aspektusára. Akár kettesben akár családként élünk együtt, számos életszerű példa alapján kapunk útmutatást arra, hogyan lehet a közös életünk magunk és mások számára is boldog.

Oldalain olvashatjuk, hogy mire figyeljünk egy bimbózó új kapcsolat kibontakozásakor, hogyan tegyük azt tartóssá, és hogyan tartsuk frissen az évek múlásával is. Választ kaphatunk a mindenkit foglalkoztató kérdésekre: mi az, ami tényleg számít a szerelemben, hogyan lehetünk tartósan boldogok a társunkkal és hogyan lehetünk képesek továbblépni, ha ez mégsem sikerül, mi mozgatja férfiakat és mi a nőket, hogyan függ össze a szexualitás és a szerelem, mi történik két ember kapcsolatával, ha szerelmükből gyermekük születik, hogyan váljunk szerető és szerethető társsá?

Buddha tanácsai, melyeket Láma Ole Nydahl a mai nyugati világ embereinek nyelvén közvetít, segíthetnek számos élethelyzet megértésében és kezelésében és rámutatnak arra, hogy mindenkiben ott rejlik a lehetőség egy boldog, kiegyensúlyozott és tartalmas életre, mely túlmutat a hétköznapok viszontagságain. Megmutatja nekünk, hogyan vegyük kezünkbe saját életünket, és ezáltal hogyan valósíthatjuk meg azt, amire mindannyian vágyunk: egy boldog és maradandó párkapcsolatot.

könyvrendelés - Bookline

Népszava - Buddhista kegyhelyet avattak Nógrádban - Becske Sztúpa 2008


A kegyhelyet Serab Gyalcen nepáli buddhista mester
Buddhista kegyhelyet, sztúpát avat vasárnap a Gyémánt Út Buddhista Közösség a Nógrád megyei Becske községben; az egyházi szervezetnek ez az első ilyen építménye Magyarországon - tudatta Kovács Kriszta, a közösség sajtóreferense.

Serab Gyalcen nepáli buddhista mester, több nepáli elvonulási központ és kolostor vezetője avatja fel a sztúpát a község határában található Csiga-hegyen - mondta Kovács Kriszta.

A sztúpa a buddhizmusban a mindenkiben benne rejlő tökéletességet szimbolizálja, több formája van, közülük a Becskén megépült változat a buddhista gyakorlás célját, a megvilágosodást fejezi ki. A sztúpák építését többhónapos, akár többéves előkészület előzi meg, az építménybe ugyanis az ereklyék, buddhista szövegek mellett több ezer, aprólékos munkával készült, buddhákat ábrázoló agyagszobrocska is kerül.

A becskei szentély eredetileg Hamburgban épült volna, de a város vezetése az utolsó pillanatban visszavonta az engedélyt arra hivatkozva, hogy precedenst teremtene arra, hogy bárki vallási építményeket építhessen közterületen. Így a magyar közösség kapott lehetőséget az elvonulási központjába régóta tervezett sztúpa megvalósítására.

Kovács Kriszta elmondta: a buddhizmus három nagy útjának egyike a vadzsrajána, magyarul Gyémánt Út, amely főleg Tibetben, Bhutánban és Nepálban maradt fenn. Az Ole Nydahl láma által alapított világi közösségek is a Gyémánt Út nevet kapták világszerte.

A Gyémánt Út Buddhista Közösség 1996-ban 23 hektáros földet vásárolt Becskén, ahol rendszeresen meditációs kurzusokon fogadják a résztvevőket. Emellett két épített ingatlannal is rendelkeznek a faluban, ezek egész évben kínálják a híveknek az elvonulási helyet.

Magyarországon a becskeivel együtt három sztúpa áll, a Taron és a Zalaszántón lévő szentélyt két másik közösség emeltette.

1992 júliusában a Magyarországi Karma Kagyüpa buddhista közösség központjában, az ugyancsak Nógrád megyei Tar község határában épített sztúpát a dalai láma avatta fel.


MTI

Buddhista kegyhelyet avattak Nógrádban

Hírextra

Gyémánt Út



A gazdag belső világgal rendelkező emberek számára hasznos módszer. A gyémánt a tudat belső gazdagságát, elpusztíthatatlan értékeit, tisztaságát és ragyogását szimbolizálja.


A korábban érzelmi hullámzásként átélt impulzusokat a Gyémánt Út eszközeivel bölcsességgé alakíthatjuk át, fejlődésünk üzemanyagaként látva azokat.


A leggyorsabb útként említik, mert az azonosulás módszerét használja. Itt a tudat belső lehetőségeivel és nem személyes korlátaival azonosulunk, ezt fejezi ki a Buddha, azaz a tudat szabadságát, örömét és szeretetét – a megvilágosodás tulajdonságait.

A Gyémánt Úton megnövekszik a tanító jelentősége, aki itt nem csupán szellemi barát. Hitelességét fontos leellenőrizni, mivel később bizalom hiányában nem tudna a megszokásainkból épített korlátaink közül kimozdítani. A láma az, aki tapasztalatát az együttérzésen és bölcsességen keresztül képes megosztani, és a szélsőségektől védelmezni minket. Ez az alapja a több ezer éves, ma is élő tanító-tanítvány tapasztalatátadás vonalának.

Tibetben négy nagyobb vonal alakult ki a Gyémánt Úton belül.

Nyingmák – a híres megvalósítóhoz, Guru Rinpocséhoz köthető, első átadás örökösei, vezetője Dudzsom rinpocse

Kagyük – az első és a második átadás, Marpa-Milarepa-Gampopa, a jógikirályok és a Karmapák gyakorlóvonala. Vezetője ma a XVII. Karmapa, Táje Dordzse.

Szakják – ők is mindkét átadással rendelkeznek. Vezetője Szakja Tridzin.

Gelugok – „erényesek”, a második, reformált átadás vonala. Vezetőjük a Dalai Láma.

Európában jelenleg a legelterjedtebb a Kagyü vonal. A legtöbb meditációs központot a XVI. Karmapa megbízásából Láma Ole Nydahl alapította, negyvenéves töretlen aktivitása alatt több mint ötszázat.

Magyar Hírlap - Buddhista szentélyt avattak a csiga-hegyen - Becske Sztúpa Avatása 2008


Buddhista vallási építményt, úgynevezett sztúpát avattak tegnap a Nógrád megyei Becskén. Az eseményre Európa több országából érkeztek buddhisták és a vallást nem gyakorlók egyaránt. A sztúpát Serab Gyalcen rinpocse nepáli buddhista mester avatta fel.


A nógrádi Becskén felállított sztúpa a buddhista gyakorlás célját, a megvilágosodást fejezi ki (Fotó: Béli Balázs)

Magyarországon, de egész Európában is ritkaságszámba menő eseménynek adott otthont tegnap egy Nógrád megyei kis község, Becske. A település határában magasodó Csiga-hegyen buddhista vallási szentélyt, úgynevezett sztúpát avattak. A buddhista vallásban a sztúpa a mindenkiben benne rejlő tökéletességet szimbolizálja, és több formája is van. A becskei változat, a buddhista gyakorlás célját, a megvilágosodást fejezi ki. Porkoláb Péter, a Gyémánt Út Buddhista Közösség veszprémi csoportjának vezetője elmondta, hogy a vallás általuk követett válfaja húsz éve van jelen hazánkban. Huszonhét meditációs központjuk működik országszerte, a budapestinél nincsen nagyobb a világon. Lapunk kérdésére Porkoláb elmondta, hogy a tegnap felavatott buddhista építményhez hasonló alig több mint tíz van csupán Európában. A sztúpába különböző ereklyéket, a testet, a beszédet és a tudatot szimbolizáló buddhista szövegeket és Buddhát ábrázoló agyagszobrocskákat építettek be.

Az építési folyamatokat a Nepálból érkezett vallási vezető, Serab Gyalcen rinpocse irányította és felügyelte. Az ünnepségen megköszönte a település lakosainak és önkormányzati vezetőinek, hogy minden segítséget megadtak ahhoz, hogy a sztúpa megépülhessen. Mint beszéde végén elmondta, a sztúpa nemcsak a buddhistáknak, hanem egész Magyarországnak, sőt a világnak is nagy hasznára lesz abban, hogy a béke és a boldogság végre mindenhol megvalósulhasson.
Balczó Mátyás
Copyright © Buddhizmusma - Olvasóterem